„ Édesanyám, köszöntelek
most e meghitt ünnepen,
azt kívánom most és mindig,
mindig maradj meg nekem. ”

„ Köszönöm, hogy olyan sokat fáradoztál értem,
És hogy az én jó anyámat felnevelted nékem. ”

„ A lelke lelkem! Ő mind nékem adta
Mi benne szín, fény. Én áldom miatta
És el nem sírt könnyűit dalba sírom
És el nem mondott bánatát megírom! ”

„ Anyám, fölnézek a te homlokodra,
Hol a dicsőség koszorúja helyett
Nehéz robotnak ráncait találom,
És fölteszem rá büszke áhítattal
Ujjongó dallal minden szál virágom! ”

„ Nem hagylak el sohasem te legelső
asszony a földön, a gyermeked itt van,
hogy védjen örökre és az időn túl
fölrakja fejedre fényes koszorúdat. ”

„ Láttátok-e arcát és kék szeme tündér-
fényét a sötétbe, ha rémeket űzve
hozzám suhogott a gyermekszoba mélyén,
s ágyamra hajolva körülötte csönd lett,
fény lett körülötte? ”

„ Az anya küzd a világ közepén,
Szeme aggódón csügg gyermekén. ”

„ Az anyai szív megérzi, ki milyen ember, mikor a gyermekéhez nyúlnak. ”